Az elmúlt időszakban a digitalizált és felhasználóbarát közigazgatás fejlesztése központi feladattá vált az Európai Unióban.

Az Európai Unióban évek óta zajlik a munka, hogy átfogó szabályozás készüljön az MI kezelésére.

Uniós szintű szabályozást lengettek be az európai döntéshozók.

Már egy jó ideje ismert az Európai Unió új kiberbiztonsági irányelve, a NIS2, amely minimumszabályokat fogalmaz meg az energetikában, közlekedésben, egészségügyben, hírközlésben, élelmiszeriparban és hulladékgazdálkodásban működő nagyobb cégeknek.

Az elmúlt hét évben három operatív program keretében hat kockázati tőkeprogram, kilenc vállalati kombinált hitelprogram és 11 vállalati hitelprogram valósult meg.

Magyarországot a döntőben az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia első helyezettjei képviselik.

A jó példák mellett minden iparágban bőven vannak cégek, amelyeknek a fenntarthatóságra vonatkozó állításai fenntartással kezelendőek. Gyakori a vállalások módosítása, a határidők tologatása is. Örvendetes, hogy az Európai Unióban már történtek szabályozási lépések, de igazi eredményeket csak a világméretű konszenzus hozhat.

Az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalatának vezetője szerint nem hozza a COP28 az elvárt eredményeket.

Clément Beaune megadóztatná a sokat utazókat.

A projekt európai uniós, vissza nem térítendő támogatásból valósult meg több mint egymilliárd forint összegben.

Cél, hogy 2030-ra legyen legalább egy olyan magyar egyetem, amely a világ legjobb 100, és legyen legalább három, amely az Európai Unió legjobb 100 egyeteme között szerepel.

Elindítja európai uniós szuverén felhőszolgáltatását az Oracle, amelynek tervét tavaly júliusban jelentette be. Az új felhőrégiót unióbeli szakembereket alkalmazó, európai jogi személyek működtetik itteni adatközpontokban, más felhőrégióktól elkülönülten, de azokkal megegyező szolgáltatásokkal. Minthogy az ügyfelek adatai helyben maradnak, a cég szerint az uniós adatvédelmi jogszabályok vonatkoznak majd a kívülről érkező minden hatósági hozzáférési kérelmekre is.

Az Európai Unió tagországainak közös érdeke, hogy egységes törvényi keret jelölje ki a mesterséges intelligencia fejlesztésének irányait, és szabályozza használatát. Az európai embereszményen és szabadságjogokon alapuló megközelítés így előnyt jelent, hogy kontinensünk érdemben felvegye a versenyt a világ más régióival. Az irány jó, hiszen rövidesen hatályba lép az AI Act.

A dubaji klímacsúcsra időzített javaslat a szénerőművektől történő végleges búcsút is magában foglalja.

Az új szabályok könnyebb fizetést, nagyobb sebességű töltést és kiszámíthatóbb rendelkezésre állást hivatottak biztosítani.

A digitális partnerség keretein belül komoly összegeket fektetnek a gyártásba és fejlesztésbe, hogy függetlenedjenek Kínától.

Jóllehet számos eredmény született az elmúlt években az online akadálymentesítés területén, bőven van még teendő. Az érintőképernyő rohamos terjedése például nagy kihívást jelent a látássérült emberek számára. Érthető, hogy az online felületek akadálymentesítésére vonatkozó, 2025 júniusában hatályba lépő európai uniós jogszabályt nagy várakozás előzi meg.

A Savills Nearshoring-index szerint Magyarország 2020-ban az Európai Unióban a második legvonzóbb befektetési célország volt.

Az ilyen magatartás sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó cikkét.

Az EU illetékeseit nem elégítette ki a keresőóriás szűkszavú adatvédelmi tájékoztatása.